Kolozsváron tartott sajtótájékoztatót Raül Romeva i Rueda, volt katalán külügyminiszter, akit korábban a katalán függetlenségi törekvésekben vállalt szerepéért bebörtönöztek és aki az európai parlamenti választások alkalmával az Európai Szabad Szövetség (European Free Alliance – EFA) csúcsjelöltje, valamint Lorena López de Lacalle, az EFA elnöke, Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) országos elnöke és Szilágyi Zsolt, az EMSZ Külügyi- és nemzetpolitikai kabinetjének vezetője, a párt európai parlamenti képviselőjelöltje, az EFA alelnöke.
„A mai rendezvényünk is bizonyítja: összeköt bennünket az önrendelkezés gondolata, és baszk, valamint katalán barátainkkal együtt valljuk, hogy létező problémáinkra egyetlen valódi megoldás lehet, és az nem más, mint az autonómia. Politikai közösségünk immár nyolc éve tagja az európai regionalistákat és autonomistákat tömörítő Európai Szabad Szövetségnek, a célunk pedig, hogy az erdélyi magyarok jogos önrendelkezési igényét a nemzetközi fórumokon is megjelenítsük. Az előttünk álló kampány és az európai parlamenti választások is jó lehetőséget biztosítanak ahhoz, hogy hallhatóvá tegyük az erdélyi magyarok problémáit, mi pedig minden rendelkezésünkre álló eszközzel azon leszünk, hogy Európa és Románia vezetői is megértsék: békés önrendelkezési követelésünk sikerre vitelének mindenki nyertese lehet” – jelentette ki Szilágyi Zsolt.
A sajtótájékoztatón Lorena López de Lacalle röviden ismertette az EFA működését és tagpártjait, majd elmondta: céljuk megteremteni Európa őshonos nemzeti kisebbségei számára a lehetőséget, hogy ők maguk dönthessenek saját jövőjükről. „Vissza kell térnünk az Európai Unió alapító atyái által is vallott elvekhez, s újra magunkénak kell érezzük az EU jelmondatát, amely az Egyesülve a sokféleségben. Ha az Európai Unió vezetése nem tartja tiszteletben a nemzeti kisebbségeket és ezek jogait, nem mondhatja el magáról, hogy mindannyiunkat képvisel” – jelentette ki az EFA elnöke. Rámutatott: az EP-választások alkalmával nem minden őshonos nemzeti kisebbség politikai képviselete képes a bejutási küszöb elérésére, s ez is azt mutatja, hogy ma nem a különböző nemzetek és régiók, hanem az államok Európájában élünk. „Európa sokkal sokszínűbb annál, mint amit az EP-választások jeleznek, ezen a kedvezőtlen helyzeten pedig változtatnunk kell. Félő, hogy a választópolgárok jogos frusztrációja miatt ismét alacsony lesz a választási részvétel, ami ellentétes az EU érdekeivel. Új megegyezésre van szükség az EU megújításával kapcsolatban, eddigi megállapodásainkat pedig felül kell vizsgálni. Az európai szerződések reformjait mindenki támogatja, csupán abban van nézetkülönbség, hogy ezeket milyen formában kell kivitelezni. Az Európai Uniónak változnia kell” – jelentette ki Lorena López de Lacalle, majd hozzátette: az EFA célja, hogy nagyobb láthatóságot biztosítson a nemzeti kisebbségek problémáinak, s ezért javasolják egy nemzeti kisebbségekért felelős európai biztos megválasztását. „A túlközpontosított döntéshozatal senkinek sem jó. Változtatnunk kell ezen, miként azzal is számolnunk kell, hogy az Európai Unió ajtaján kilenc, felvételre váró ország is kopogtat. Közösen kell választ találnunk Európa védelmi és közegészségügyi kérdéseire is, ahhoz azonban, hogy ezeket megoldhassuk, át kell szerveznünk az EU működését, és meg kell szüntetnünk az Európai Tanács túlhatalmát” – jelentette ki az EFA elnöke.
„Miért kellene hitet tegyünk az Európai Unió mellett? Miért kellene védenünk az európai projektet? Miért kellene azt érezzük, hogy szükségünk van Európár? Jogosak lehetnek a választópolgárok ezirányú kérdései, de nekünk most, amikor előtérbe kerülnek a demokratikus küzdelmek, újra és újra világossá kell tennünk: szükségünk van az Európai Unióra. Amikor az Egyesülve a sokféleségben jelmondatot halljuk, arra is gondolunk, hogy ez jelenleg – sajnos – csak a tagállamok sokféleségére vonatkozik. Az EU tagállamai nem képviselik ezt a sokszínűséget, s ezért a különböző nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok joggal érezhetik azt, hogy az EU az ő érdekeiket nem képviseli” – mutatott rá Raül Romeva i Rueda. A katalán politikus és csúcsjelölt elmondta: első lépésként az EU-nak el kellene ismernie ezt a nyelvi-, nemzeti- és kulturális sokszínűséget, az embereknek pedig széles körben kellene biztosítani azt a jogot, hogy maguk döntsenek saját sorskérdéseikről. „A mi célunk világos: hallgassuk meg az embereket, engedjük, hogy elmondják a véleményüket az EU jövőjéről, a követeléseikhez pedig megoldásokat kell keresnünk. Mi az EU-n belül az alapvető emberi jogok tiszteletben tartásáért küzdünk, miközben épp az EU az, amely időről-időre kioktatja a világot ezekből az alapjogokból. Európa nagyhatalmi csoportjait – természetesen – zavarja a mi álláspontunk, hiszen ők jobban szeretnének egy uniformizált Európát, ahol nincsenek nemzeti kisebbségi identitások. De ez nem demokratikus, mi nem ezt az Európát védjük. A választások közeledtével érdemes aláhúznunk újra: a demokrácia olyan eszköz, amely a sokféleségen, a helyi valóságok megfogalmazásán, a nyelvi- és kisebbségi jogokon nyugszik. Az európai parlamenti választások alkalmával küldjünk egy egyértelmű és határozott üzenetet Brüsszelbe: Európának el kell ismernie a sokszínűséget, el kell ismernie a nemzeti kisebbségek jogait” – mondta Raül Romeva i Rueda.
A sajtótájékoztató végén Zakariás Zoltán hangsúlyozta: az EMSZ politikai közössége büszke arra, hogy az EFA tagpártja lehet, és örvend, hogy Raül Romeva i Rueda, az EFA csúcsjelöltjeként Erdélybe látogathatott. „Az európai parlamenti választások változást kell hozzanak az EU működésében, hiszen csak így érhető el, hogy a nemzeti kisebbségek problémáira is megoldásokat találjunk. A döntéshozóknak is be kell látniuk: az EU csak akkor lesz erősebb, ha állampolgárai nem szenvednek el semmiféle diszkriminációt” – jelentette ki az EMSZ elnöke.