Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) előtt álló kihívásokról és feladatokról, az erdélyi, azon belül pedig a Bihar megyei magyarság helyzetéről és kilátásairól tartott sajtótájékoztatót Nagyváradon Csomortányi István, az EMSZ ügyvezető elnöke és Zatykó Gyula, a nagyváradi önkormányzat polgármesteri tanácsadója.

„Egy nagyon fontos és hosszú munka végére értünk azzal, hogy kétéves jogi huzavona után sikerült az Erdélyi Magyar Néppártot és a Magyar Polgári Pártot egyesíteni, és megtarthattuk az EMSZ első kongresszusát is Székelykeresztúron. Fontosnak tartottuk, hogy Nagyváradon is beszéljünk az Erdélyi Magyar Szövetség helyzetéről, mert 2024 egy sor nagy jelentőségű politikai eseményt hoz, melyekre nekünk, magyaroknak, idejében fel kell készülnünk. Az EMSZ életre hívása az erdélyi magyarság problémáira adott válasz, ami azt jelenti, hogy az egyre nehezedő körülmények között a magyar közösségnek képesnek kell lennie fenntartania a magyar–magyar párbeszédet, léteznie kell az együttműködés különböző formáinak, és mi a magunk részéről a két erdélyi magyar párt egyesítésével eléggé fontos választ adtunk ezekre a kihívásokra” – jelentette ki Csomortányi István. A politikus hangsúlyozta: amellett, hogy létezik az együttműködés nagyon fontos igénye, az EMSZ a garancia arra, hogy az erdélyi és partiumi magyarságnak nem kell egypártrendszeri keretek között élnie. „A magyar egység nem egyenlő az erdélyi magyar egypártrendszerrel, tudnunk kell úgy is együttműködni, hogy nem kényszerítenek minket arra, hogy – az 1989 előtti időkhöz hasonlóan – egy szervezet létezzen, és egy személy mondja meg egy teljes megye magyar közössége számára, hogy mi a helyes és mi a helytelen” – tette hozzá a politikus. „Szabadságunkhoz hozzátartozik, hogy ott, ahol arra szükség van, változtatni tudjunk, és létezzen a választás szabadsága. 2020-ban – a legutóbbi önkormányzati választáson – megtapasztaltuk, mit jelent, ha nem létezik az együttműködési hajlandóság, hiszen az egypártrendszeri logika súlyos veszteségeket okozott a magyarságnak számos önkormányzatban” – állapította meg Csomortányi. Rámutatott: miközben az akkor még választási koalícióként működő EMSZ ellen kampányoltak 80-90%-os arányban magyarok lakta településeken, eközben az erdélyi magyarság elvesztette jelenlétét egy sor dél-erdélyi helyi- és megyei önkormányzatban, ahol harminc évig folyamatos volt a magyar jelenlét. A politikai testvérgyilkosság logikája miatt ma nincs magyar képviselő Temesvár, Lugos, Vajdahunyad, Balázsfalva, Aranyosgyéres, Medgyes vagy éppen Brassó képviselőtestületeiben, valamint Máramaros és Brassó megyék közgyűléseiben. Ezeken a helyszíneken a nemzeti oldal 2020-ban nem indított jelölteket, saját szervezeti érdekei ellenére sem. Csomortányi István szerint ez intő példa kell legyen a Bihar megyei magyarság számára is, ezért el kell tudni engedni a politikai testvérgyilkosság logikáját, melynek lényege, hogy csak egyetlen magyar politikai szervezet létezhet, és aki nem oda tartozik, azt meg kell semmisíteni közéleti szempontból. „Egyszerre kell megőrizni az erdélyi magyarság jogát a szabad választáshoz, és megteremteni a magyar–magyar együttműködés kereteit” – mondta az ügyvezető elnök.

Zatykó Gyula a magyar szempontból lesújtó Bihar megyei demográfiai helyzetre kitérve rávilágított: az egymásnak feszülés és az érzelmek helyett racionálisan kellene hozzáállni a magyarság kérdéseihez, hiszen az elhalálozási- és születési arányok azt mutatják, rohamos ütemben fogyunk mi, magyarok. Ez oda vezet, hogy komolyan csökken a nagyváradi és a Bihar megyei magyarok politikai érdekérvényesítőképessége, hiszen csökken a szavazóbázis is. Ezért azon kellene elgondolkodni, mit tehetne a két magyar politikai erő az együttműködés érdekében, hiszen látható, egyre kevesebb magyar képviselő van a nagyváradi helyi tanácsban és a Bihar Megyei Tanács képviselői között is. „Ha nem találunk közös megoldási javaslatot, a nagyváradi önkormányzatban a jelenlegi négyről háromra eshet vissza a magyar képviselők száma, ha viszont az EMSZ is bejut, ez a szám akár öt is lehet” – hangsúlyozta Zatykó. Ehhez viszont a kell, hogy a felek hozzáállása megváltozzon, csak így lehet 2024-ben erősebb magyar jelenlét, vagy akár magyar alpolgármester Nagyváradon. Ugyanezek érvényesek a megyei helyzetre is, így sürgősen meg kell találni a tárgyalásos megoldást, amely nem a pártok, hanem a közösség érdekét helyezi előtérbe – összegzett a politikus. „2024-ben ugyanaz érvényes, mint 2020-ban” – tette hozzá Csomortányi István. A párt ügyvezető elnöke szerint, ha nem lesz magyar–magyar együttműködés Bihar megyében és Nagyváradon, az egyetlen politikai erő, melynek esélye lesz a magyar jelenlét biztosítására a megyeközpont és a megye vezetésében, az az EMSZ lesz. „Még van másfél évünk arra, hogy a múlt hibáit ne ismételjük meg. Készen állunk a 2024-es megmérettetésre, sokkal jobb körülmények között zajlik az egyesített nemzeti oldal szervezetének bővülése, mint a korábbi években, ugyanakkor figyelmeztetnünk kell arra is, hogy a megyében egyre több település kerülhet olyan helyzetbe, mint Nagyvárad. Megszűnhet a magyar jelenlét a város vezetésében Margittán, ahol miután a független polgármester a megyét vezető párt tagja lett, az ottani városvezetés eredményei könnyedén teremthetnek akkora szavazattöbbséget, ami szükségtelenné teszi a magyarok bevonását a vezetésbe, ezt tetézik a közösségünket nem jó színben feltüntető, gyakori botrányok is. Hegyközpályi község is könnyen kerülhet abba a helyzetbe, hogy a megváltozott etnikai viszonyok miatt még alpolgármesteri szinten sem lesz jelen a magyarság a település vezetésében. Meg kell még említeni Alsólugas községet, ahol a sorozatos közéleti botrányok, és a lakosság elégedetlensége eredményezheti ugyanezt” – sorolta Csomortányi, majd hozzátette: itt nem azokra kell haragudni, akik figyelmeztetnek a bajra, hanem azokat kell számonkérni, akik szintén tudják, hogy baj van, és nem tesznek semmit. „Tisztában vagyunk az előttünk álló választások súlyával, a nehézségekkel, ugyanakkor megvan az a csapat mely, ha kell, egymaga is biztosítani tudja a magyar jelenlétet ezeken a helyszíneken. Nem a közösség a hibás ugyanis azért, hogy egyes politikusai hibás döntéseket hoznak, a választók legfeljebb annyit tehetnek, hogy nem támogatják ezeket a politikusokat” – összegezte Csomortányi István.