Az elmúlt időszak magyarellenes intézkedéseinek sorába illeszkedik, hogy Klaus Iohannis államelnök aláírta és kihirdette azt a törvényt, melynek értelmében Romániában ünnepnappá nyilvánították június 4-ét, vagyis legnagyobb nemzeti sorstragédiánknak, a trianoni békediktátum aláírásának napját. A törvény értelmében az önkormányzatok és az állami hivatalok logisztikai segítségnyújtással és anyagi támogatásokkal is hozzájárulhatnak a békediktátum – román szempontból pozitív – következményeinek népszerűsítéséhez és megünnepeltetéséhez, ezekről a közszolgálati médiumoknak is be kell számolniuk, valamint a helyi és megyei önkormányzatoknak – kötelező jelleggel – biztosítaniuk kell a román nemzeti lobogó köztereken való kitűzését.

Az Erdélyi Magyar Szövetség vezetőiként elfogadhatatlannak tartjuk, hogy több mint száz évvel a békediktátum aláírása után a román döntéshozók még mindig nem tudtak felülemelkedni az idejét múlt nemzetállami reflexeken, s a mostanihoz hasonló nyílt provokációval nehezítik meg az amúgy sem zökkenőmentes román–magyar megbékélés folyamatát.

Különösen felháborítónak tartjuk, hogy a kényszerünneppel kapcsolatos törvényt épp az a Klaus Iohannis hirdette ki, aki – szász származása révén – maga is egy olyan nemzeti közösség tagja, mely súlyos elszenvedője volt a trianoni diktátum okozta erdélyi hatalomváltásnak, ráadásul államelnökként – máig érthetetlen módon – megkapta a „kisebbségvédelem területén végzett munkájáért” az Aacheni Nemzetközi Nagy Károly Díjat. Utóbbi ellen hiába tiltakozott – joggal – a Székely Nemzeti Tanács is, a magyar nyelvvel gúnyolódó és az erdélyi magyar közösség ellen nyíltan uszító Iohannis ma Európában a kisebbségek megmentőjeként tetszeleghet, miközben e mostanihoz hasonló értelmetlen és kizárólag a magyar nemzeti közösség megalázását és provokálását célzó törvényeket ír alá. Mindez őt nem az európai politikusok sorába emeli, hanem épp ellenkezőleg, napjaink kisebbségellenes és gyűlöletkeltő közéleti szereplőinek szégyenpadjára száműzi.

Ez idő tájt, amikor Románia – a koronavírus-járvány okozta helyzetben – eddig soha nem látott nehézségekkel kell megbirkózzon, a bukaresti döntéshozók nem az egyre inkább elmélyülő gazdasági-, társadalmi- és egészségügyi válság megoldására koncentrálnak, hanem – bevett szokásukhoz híven – ismét kijátszva a magyar kártyát, arra törekednek, hogy interetnikus feszültségkeltéssel leplezzék alkalmatlanságukat.

Az Erdélyi Magyar Szövetség vezetőiként határozottan visszautasítjuk ezt a gyakorlatot, és megismételjük korábbi álláspontunkat: június 4-e számunkra gyásznap, így ennek megfelelően a továbbiakban sem látunk okot az ünneplésre, s nem is veszünk részt ilyen jellegű megmozdulásokon.

Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke

Mezei János, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke, a Magyar Polgári Párt elnöke