Ismételten a bukaresti törvényhozás elé viszi Székelyföld autonómiatervezetét Kulcsár-Terza József, társkezdeményezőként pedig – aláírásával is – támogatja azt képviselőtársa, Zakariás Zoltán. Az Erdélyi Magyar Szövetség parlamenti képviselői erről a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának Regionális önkormányzati munkacsoport-ülésén beszéltek Budapesten, a magyar Országgyűlésben.

A Zsigmond Barna Pál és Molnár Zsolt vezetésével június 10-én zajlott tanácskozás napirendjén szerepeltek a magyar Európa tanácsi elnökség kisebbségvédelmi vonatkozásai, a Kárpát-medencei magyar nemzetrészek önkormányzatisági problémái, valamint a kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezések ügyei is.

Az Erdélyi Magyar Szövetség – ezáltal pedig az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt – képviseletében jelen lévő Zakariás Zoltán és Kulcsár-Terza József beszámoltak az autonómiatörekvések állapotáról, Kulcsár-Terza József pedig elmondta: újra be fogja terjeszteni a bukaresti törvényhozásban a Székelyföld autonómiatervezetéről szóló törvényt, melyet társkezdeményezőként képviselőtársa, Zakariás Zoltán is támogatni fog.

Az EMSZ parlamenti képviselői emlékeztettek: a kormányprogramban szerepel a kisebbségi törvénytervezet benyújtása is, melyre várhatóan szeptembert követően kerülhet sor. Zakariás hangsúlyozta: a törvény célja a kulturális autonómia intézményesítése kell legyen, a politikai pártoknak pedig a nyár folyamán azokkal a civil szervezetekkel közösen kell kidolgozniuk azt, amelyek eddig is behatóan foglalkoztak a témával.

A KMKF munkacsoport ülésén Juhász Hajnalka miniszteri biztos az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának május 21-én indult féléves magyar elnökségének prioritásait ismertette, különös tekintettel a kisebbségvédelem jogi aspektusaira, célként fogalmazva meg, hogy e területet újra az ET tevékenységének középpontjába kell állítani. Kalmár Ferenc miniszteri biztos a magyar elnökséghez kapcsolódó kisebbségvédelmi konferenciák tervéről adott tájékoztatást. Szili Katalin miniszterelnöki megbízott átfogó felvezető előadást tartott a Kárpát-medencei magyar nemzetrészek önkormányzatisági és autonómia-lehetőségeit befolyásoló tendenciákról, kitérve a nemzetrészek törekvéseit összehangoló egyeztetések új kereteire is.

A munkacsoport tagjai egységesen kiállnak az Európa Tanács magyar elnökségének törekvései mellett, egyúttal álláspontjuk szerint továbbra is törekedni kell arra, hogy az Európai Unió jogszabályalkotással is támogassa az őshonos, ám számszerű kisebbségben élő nemzeti közösségek ügyét.

A munkacsoport szolidaritását fejezte ki a kárpátaljai magyarsággal, amelynek helyzetét veszélyezteti és tovább ronthatja a nemzeti kisebbségekről, illetve az őshonos kisebbségekről szóló törvény elfogadása.

A munkacsoport tagjai egyetértettek: az Európa jövőjéről szóló konzultációsorozat idején a polgári kezdeményezések melletti további kiállással is rá kell irányítani a figyelmet a nemzeti kisebbségek elvárásaira. A magyarság fontos feladatának gondolják ugyanakkor, hogy a népszámlálásokon a „minden magyar számít” elv érvényesítésével mutassa fel tényleges jelenlétét.