A nagyváradi és a Bihar megyei helyi szervezetek képviselői, és meghívott vendégek jelenlétében tartotta meg hagyományos évzáró és évértékelő találkozóját az Erdélyi Magyar Szövetség Bihar megyei szervezete. A találkozón kiértékelték az elmúlt időszak eseményeit, az elért sikereket, valamint a bihari magyar közösség előtt álló feladatokat és kihívásokat.

A nagyváradi polgármesteri hivatal üléstermében megrendezett esemény moderátora Habinyák István, a párt Bihar megyei szervezetének elnöke volt. A egybegyűltekhez elsőként Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, volt református püspök szólt. A temesvári forradalomra visszaemlékezve párhuzamot vont Ceaușescu rémuralma, és Heródes gyermekgyilkoságba torkolló uralkodása között, felidézve, hogy 1989-ben úgy várták Jézust, mint annak idején Isten népe a Messiást. Mint mondta, birodalmi alávetettségünk is eszünkbe juthat az akkori időszak kapcsán, hiszen adja magát a hasonlóság a pogány Róma, és az ateista Szovjetúnió kommunista rendszere között. A betlehemi gyermekgyilkosság kiszolgáltatottságunk jelképe, hiszen a magatehetetlen kisdedek meggyilkolása komoly áthallással bír a kegyetlen kommunista időkre. „A népszámlálás adatainak ismeretében aggodalommal gondolunk családjainkra, gyermekeinkre, különösen az új háborúk, a semmi jót nem ígérő birodalmi-hatalmi viszonyok árnyékában” – hangzott el.

Ugyanilyen féltéssel tekintünk anyaországunkra, a magyar érdekeket védelmezni hivatott magyar kormányra, és magunkra is, a magyar megmaradás ügyét képviselőkre. A külső fenyegetettség és veszélyek mellett a belső megosztottságra, veszélyekre is gondolnunk kell. A bibliai példázatnál maradva miképpen Heródes is saját népét nyomta el, irtotta, Ceaușescu sem volt tekintettel saját népére. Amiképpen Heródes fia később már a felnőtt Krisztus elveszejtésére szövetkezett a főpapokkal, írástudókkal, sőt az árulás megtestesítőjévé vált tanítvánnyal, Júdással, úgy a meghasonlás köztünk, magyarok közt is jelen van. Az EMNT elnöke hangsúlyozta: legyünk mi azok, akik várják az Urat, akik nem a hatalom, nem a Heródesek és Pilátusok, hanem Krisztus előtt hódolnak, és hűségesek maradnak hozzá.

Nemzetünket megtartotta Isten, a Szent Istváni alapok időtállónak bizonyultak, a reformáció pedig visszavezette népünket Isten igéjéhez a háborúságok idején,  „két pogány közt”  idegen hatalmak igája alatt erős várunk volt, mint ahogyan elevenen hatott hitünk a kommunista diktatúra idején, a szovjet birodalom szorongattatásai között is. Példamutató, ahogyan a magyar alkotmány történelmi egyházaink nemzetmegtartó szerepéről beszél, de európai viszonylatban is gondolhatunk erre, a schumanni gondolat jegyében, mely szerint Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz. Ezzel a lelkülettel hívjuk és várjuk az Urat, készüljünk a karácsonyra  – fejtette ki Tőkés László.

Az EMNT létrejöttének huszadik évfordulójáról szólva elmondta: számba vették a 2003 óta az önrendelkezés irányába megtett utat. Rámutatott, nem csak Bukaresttel van dolgunk, hanem a belső megosztottság is aláássa az autonómia ügyét. A karrieristák, a beépített emberek és a kishitűek, akik már nem bíznak a harc értelmében. Ezen viszonyok között kell megtalálnunk nekünk szerepünket, és vállalnunk azt az ügyet mely mellé szegődtünk. A Kós Károlyi Kiáltó Szó alapprogramja és dokumentuma annak az irányvonalnak, melynek folytonosságában mi is dolgozunk, harcolunk – húzta alá. Innen kiindulva az 1992-es Kolozsvári Nyilatkozat, az EMNT és az SZNT 2003-as megalakulása a mérföldkövei egy száz éves küzdelemnek. Azóta külső és belső erők mindent megtettek, hogy ezt az ügyet kisiklassák, emiatt is vált szükségessé az említett szervezetek megalakulása, illetve a Magyar Polgári Párt, majd annak eltérítése nyomán az Erdélyi Magyar Néppárt létrehozása, és ezen erők legutóbbi időkben történő egyesítése az Erdélyi Magyar Szövetség keretein belül. „Büszkék lehetünk arra, hogy egy 105 éves erkölcsi és politikai folytonosságnak vagyunk képviselői és őrzői, és nem engedtük, hogy ez a folytonosság megszakadjon. Megfogyatkozva bár, de törve nem, ezen az úton haladunk tovább” – zárta gondolatait az EMNT elnöke.

Érdekközösség helyett értékközösség

Csomortányi István, az EMSZ országos ügyvezető elnöke a megjelenteket köszöntve kiemelte, hogy ez nem egy hagyományos  pártrendezvény, hiszen a megjelenteket elsősorban az értékközösség köti össze, akik ezt az évet is ezen közösség tagjaiként küzdötték végig. Azt is el kell mondani ugyanakkor, hogy ez ellen az értékközösség ellen, mely harmincnégy éve viszi az erdélyi magyar szabadság és önrendelkezés lángját, 2023-ban egy előre kitervelt testvérgyilkossági kísérlet történt. Amit a Ceaușescu-diktatúra tett velünk, nem fájt annyira, mint amit a saját nemzettestvéreink akartak velünk tenni. A Demokrácia Központok hálózatának működése, a több százezer honosított erdélyi magyar állampolgár, ezen értékközösség megfeszített munkáját dicséri, és ezt a hálózatot verte szét, ezt a munkát vette el a másik, magát romániai magyarnak mondó párt aknamunkája. „Kétféle logika érvényesül immár három évtizede az erdélyi magyarság köreiben belül: a nemzetépítés logikája, melynek mentén a nemzeti oldal a 2020-as választásokon számos helyen nem indított jelöltet, a magyar jelenlét biztosítása érdekében az adott helyszíneken. A másik logika pedig a testvérgyilkosságé, a kizárólagosságot követő gondolkodás, mely nem akar mást, csak egyedül lenni a pályán, még akkor is, ha ezzel súlyos kárt okoz a magyar közöségnek. Az egyik Hunor és Magor egymást védő, a másik Káin Ábel elleni testvérgyilkosi magatartása” – fejtette ki Csomortányi. „Ma úgy kell dolgoznunk Erdélyben, hogy egyik szemükkel a közösségi jogainkat csorbítani akaró többségre kell tekintenünk, a másikkal viszont a saját testvéreink hátba szúrási kísérleteit kell figyelnünk” – húzta alá.

2024-ben négy választás vár ránk, és ezt a négy választást nagyon rossz előjelek mellett, az ismert világpolitikai, és román belpolitikai körülmények között kell végigcsinálni. Úgy kell valamilyen megállapodásra jutnunk a másik magyar politikai szervezettel, hogy közben le kell nyelnünk ezt a testvérgyilkossági kísérletet. „A megállapodás azért lesz mégis lehetséges, mert ezt a csapatot nem lehet megsemmisíteni, mert becsületes, keményen dolgozó magyar emberek alkotják, akik nagyon sokat áldoznak azért, hogy közösségüket szolgálhassák. Ez ugyanakkor a garancia is arra, hogy semmilyen rossz szándék, semmilyen megsemmisítési akarat nem fog hatni ránk. Ez erkölcsi tartást és erőt is ad, hogy a közösség érdekét szem előtt tartó megállapodást köthessünk” – fejtette ki az EMSZ ügyvezető elnöke.

Az EMSZ Bihar megyei és nagyváradi szervezetére fordítva a szót kiemelte: nagy a felelősségünk, hiszen a másik, érdekelvű csapat által elveszített nagyváradi alpolgármesteri és megyei tanácsi alelnöki helynek visszaszerzésére a jelen körülmények között csak az EMSZ csapatánk van reális esélye. A feladat óriási, de nem lehetetlen teljesíteni, ez mutatja az is, hogy a történtek ellenére sikerült valamennyi munkatársunknak értékes és hasznos feladatot adni, ahol rengeteget dolgozva továbbra is állják a helyüket. „Élni akarunk, tehát dolgozni fogunk, éppen úgy, ahogyan az elmúlt évben, hiszen sikerült valamennyi kulturális rendezvényünket megtartani, sikerre vittük a helyi termelők ügyét, elindítottuk a kulturális élet politikamentessé tételét és sikeresek vagyunk a közigazgatásban és a pályázatírásban is. Ugyanúgy, 2024-ben is jól dolgozva, sikerülhet a nagy feladatot megoldani, és ismét lehet a magyarságnak képviselete a Nagyvárad és a megye vezetésében” – összegzett Csomortányi István.

Ami nem öl meg, az megerősít

Zatykó Gyula rövid felszólalásában kitért arra, hogy a nemzeti-polgári oldal szereplőit célzó karaktergyilkossági kísérletek évek óta velejárói a politikai versengésnek, ugyanakkor a legutóbbi testvérgyilkossági kísérlet, amiról szó volt, egy komolyabb szintet jelent. A polgármesteri tanácsadó köszönetet mondott a jelenlevőknek hangsúlyozva: Ez a csapat egy erős csapat, amely annyi mindent átélt értékrendje mellett kiállva, és dolgozva, hogy lehetetlen elpusztítani. Bármilyen körülmények között egymásnak vethetve hátunkat számíthatunk egymásra – jelentette ki.

„Igazságunk mellé erőt is kell felmutatnunk, hogy igazságunkat más is meghallja. Ehhez az kell, hogy bekerüljünk a helyi tanácsokba, és a megyei tanácsba is, ehhez kell új erőket mozgósítanunk, ami nem lehetetlen feladat.” – fejtette ki.

Az évértékelő gyűlés záróaktusaként a jelenlevők elénekelték nemzeti imádságunkat, a Himnuszt, majd a találkozó kötetlen formában, más helyszínen, fehér asztal mellett folytatódott.