Az országos helyreállítási terv (PNRR) újabb mérföldkő az egymást rövid időn belül követő bukaresti kormányok uniós forráslehívásának rögös és szégyenteljes útján, hiszen annak számos része szorul javításra és melyet – a hazai ellenzéki állításokkal szemben – az Európai Bizottság ugyan nem utasított vissza, a kiszivárgott részletekből mégis kiderül, hogy nem egy fejezete sikeredett arcpirítóan felületesre. Különösen érthetetlen ez annak fényében, hogy a PNRR forrásai korábban nem látott forrástöbbletet hoznak majd az állami és önkormányzati beruházások számára.

Ennek kapcsán sikkadt el egy a tervhez kapcsolódó, Erdély és a Partium szempontjából létkérdést jelentő fontos részlet, jelesül a várható fejlesztési pénzek autópályaépítésre szánt részének régiós elosztása.

Ténykérdés, hogy a romániai autópályaépítés elmúlt harminc évének különböző ügyei már-már a vicc kategóriájába tartoznak, ugyanakkor az autópályák hiányából következő gazdasági károk és a katasztrofális közlekedési viszonyok miatt bekövetkezett számtalan haláleset miatt egyikünknek sem lehet oka a vidámságra.

Három évtizede érthetetlen a bukaresti kormányzatok vonatkozó stratégiája, mely miatt elsősorban a román főváros körüli pályaszakaszok épültek, s csak nagy nehézségekkel sikerült félig-meddig elkészülnie az Európai Unióval való összeköttetést biztosító dél-erdélyi autópályának. Ugyanakkor erdélyi magyar szempontból még kevesebb okunk van az elégedettségre, hiszen dacára annak, hogy 2004 óta már öt parlamenti választási kampányban is megígérték az észak-erdélyi sztrádát, a több mint 400 kilóméternek 17 év alatt még a negyede sem készült el.

Joggal vártuk volna el tehát, hogy most, amikor uniós forrás is rendelkezésre áll majd, és kormányzati tényező is vagyunk, lesz érdemleges előrelépés. Azonban ismét csalódnunk kellett, hiszen az országos helyreállítási terv Európai Bizottsághoz benyújtott, végleges változatában Románia összesen nyolc autópályaszakasz (434 kilométer) megépítését vállalja 2026-ig, ezek azonban egyáltalán nem kapcsolódnak az európai autópálya-hálózathoz, s főként Kárpátokon túli városokat kötnek össze egymással, lényegében nulla hasznot hozva ezzel az ország gazdaságának.

A kormány a következő sztrádaszakaszok megépítéséhez kéri az EU támogatását: Ploiești-Buzău (63 km), Buzău-Focșani (83 km), Focșani-Bákó (96 km), Bákó-Pașcani (82 km), Leghin-Pașcani (34 km), Marizsna-Holgya (9 km), Magyarnádas-Vaskapu (42 km), Marosvásárhely-Nyárádszereda (25 km). Magyarán míg Bukarest és Moldva összekötésére 358 km épül a következő négy évben, addig az észak-Erdélyi pálya 42, a dél-Erdélyi pálya 9 és a Székelyföld északi részébe tervezett sztráda 25 kilométernyit bővül, illetve épül uniós forrásokból. Ami pedig a mindannyiunk számára fontos és a Magyarországgal (és az Európai Unióval) való összeköttetést teljessé tévő Kolozsvár-Nagyvárad szakaszt illeti, maradnak a hazai források és a Bihar-Bisztraterebes szakasz esetében kiszivárogtatott újabb és sokadszori szerződésbontás várható bekövetkezte.

Fentiek fényében a nyilvánosság tájékoztatása mellett szólítunk fel – pártállástól függetlenül – valamennyi erdélyi kormánytagot, hogy vizsgálják felül az országos helyreállítási tervet és a hiánypótlási időszakot kihasználva módosítsák az infrastruktúrafejlesztés autópályaépítésre vonatkozó részét, hogy az Európai Unióval való összeköttetést szolgáló szakaszok kapjanak prioritást. Ugyanakkor az autópályák tervezésekor és kivitelezésekor legyenek tekintettel arra, hogy azok ne befolyásolják hátrányosan a lakosság megszokott életkörülményeit, s ne képezzenek mesterséges határt települések között úgy, hogy azok lakói csak jelentős többletkilométerek megtétele után érintkezhetnek csak.

Csomortányi István,

az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke 

Mezei János,

a Magyar Polgári Párt elnöke, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke