Péntektől a Partiumban hivatalosan is kezdetét vette a Székely Nemzeti Tanács történelmi régiókról szóló európai polgári kezdeményezéséhez kötődő aláírásgyűjtés. A gyűjtés megkezdését egy, a Szent László Napok keretében megszervezett közéleti fórumon jelentette be Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács, Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, valamint Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke. A fórumot megelőzően Tőkés László és Izsák Balázs közösen megkoszorúzták a nagyváradi várban nemrég felállított, Szent László királyunk sírját jelölő emlékhelyet. A fórumot Szilágyi Zsolt, a Néppárt Kül- és Nemzetpolitikai Kabinetjének vezetője moderálta. A helyszínen lehetőség nyílt a kezdeményezést támogató ívek aláírására is.
A fórumon Izsák Balázs örömét fejezte ki, amiért eljöhetett az az idő, amikor a magyar kormány és a székelység képviselői közösen léphetnek fel székelység jogaiért. A magyar kormány beavatkozásának is köszönhető, hogy a polgári kezdeményezés zöld utat kaphatott, annak ellenére, hogy Románia és Szlovákia is beavatkozott a kezdeményezés ellenében. Az SZNT elnöke elmondta: a kezdeményezés legalább annyira az európai régiók közötti egyenlőségről, és sajátos kultúránk megőrzéséről szól, mint amennyire a kohéziós alapok részrehajlás mentes elosztásáról. A román kormány az EU-ból érkező kohéziós alapokat diszkriminatív módon használja fel, a Székelyföldre alig jut a pénzből, míg más régiókat kiemelten fejlesztenek. Ez éppen ellentétes a kohéziós alapok igazi céljával, hiszen azoknak elsősorban a leszakadó régiók felzárkóztatását kellene szolgálnia.Izsák Balázs kifejtette: az aláírásgyűjtésre rendelkezésre álló egy év jó alkalom az autonomista mozgalmak megerősödésére, úgy a Székelyföld, mint a Partium esetében, de kárpát-medencei értelemben minden régió meg kell találja a módját, identitása megőrzéséhez. Erről szól valójában a kezdeményezés, amiben számítanak a Kárpát-medence teljes magyarságára, és európai, hasonló sorsban osztozó kisebbségekre is. A kérdés az, hogy egy év múlva a nemzeti régiók mekkora legitimitást tudnak felmutatni Brüsszelben, meg tudják-e mutatni 50 millió kisebbségben élő ember akaratát. „2020 május 7-e után mindenképpen új helyzet áll elő, ehhez viszont mindannyiunk aláírására szükség lesz” – zárta felszólalását az SZNT elnöke.
Tőkés László felszólalásában szembeállította Nyugat-Európa önfeladás útján haladó társadalmait és azokat a társadalmakat, ahol még él a nemzeti-keresztény identitás megőrzésének, továbbadásának igénye. Felhívta a figyelmet arra, hogy a sokat emlegetett 50 milliós európai őshonos kisebbségi tömeg jelentős része már az önfeladás útján halad, ezérta nemzeti régiókról szóló kezdeményezés elindítói tulajdonképpen értük is harcolnak. „A kárpát-medencei magyarság utolsó száz évére visszatekintve nekünk sincs túl sok okunk örömre, az erdélyi magyarság példáján lemérhető, hogy a román főhatalom egy pillanatra sem hagyott fel a magyarság eltűntetését célzó politikájával. Sem az európai sem a romániai helyzet nem kedvez nekünk” – vonta le a következtetést az EMNT elnöke, majd hozzátette: éppen ezért valóban nagy előrelépés, hogy Székelyföld és Budapest legalább közösen tud megszólalni a kérdésben. „Az EMNT és a Néppárt szívvel lélekkel kiáll a közös ügy mellett, a nemzeti összetartozás évét ilyen módon is meg lehet tölteni tartalommal” – jelentette ki Tőkés László.
Csomortányi István, a Néppárt elnöke az elmúlt három évtizedben célt tévesztett közösségi akaratról szólva kijelentette: az egykori eszköz, mára öncéllá vált. „Már nem nagy volumenű, létfontosságú közösségi céljainkért küzdünk, hanem egy célszám eléréséért, az 5% megugrásért. Óriási feladat egymillió aláírás összegyűjtése az adott körülmények között, de a Néppárt minden rendelkezésére álló eszközt fel fog használni a cél elérése érdekében. A Néppárt a munkában számíthat nemzetközi szövetségeseire is, hiszen Szilágyi Zsolt munkájának köszönhetően kiváló kapcsolatokat ápol az Európai Szabad Szövetségbe tömörült regionális pártokkal” – fejtette ki Csomortányi. „Fel kell készülnünk arra is, hogy a közösség akaratát közvetlen módon mutassa ki, az aláírásgyűjtés ennek lehet az egyik eszköze, így az elvárt eredmény mellett az is eredmény lehet, hogy a gyűjtés végén egy öntudatosabb, közösségi ügyei iránt érzékenyebb, akaratában megerősödött közösség leszünk. Ennek természetes módon Partium is részese kell legyen, hiszen a kezdeményezés nem csupán Székelyföldről szól. Kiváló alkalom ez, hogy megmutassuk, együtt tudunk dolgozni ebben a kérdésben is. A feladat adott, innentől kezdve pedig erőnket megfeszítve dolgoznunk kell” –summázott Csomortányi István.