A képviselőház döntő házként megszavazta, hogy 2023-at Iuliu Maniu-emlékévvé nyilvánítsák Romániában. A 245 jelenlévő képviselőből 203 támogatta a kezdeményezést, 40 tartózkodott, ketten pedig – köztük Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke – ellene szavaztak. Az RMDSZ képviselői nem vettek részt a szavazáson.

„Az ilyen és ehhez hasonló kezdeményezések egyetlen célja biztosítani azt a törvényes alapot, amely segítségével a központi és a helyi közigazgatási hatóságok közpénzt költhetnek el különböző tematikus rendezvényekre és kiadványokra. Sajnos a közpénzek áramlását szabályozó rendelkezések nem teszik lehetővé, hogy helyi kezdeményezések mentén, szabadon felhasználhatóvá váljanak források. Az EMSZ álláspontja szerint ez egy hibás és kontraproduktív helyzet. Téves az a felfogás, amely szerint központilag kell szabályozni azt, hogy az önkormányzatok mire költhetnek és mire nem költhetnek. Meglátásunk szerint a helyi közpénzügyi törvényt kellene módosítani, és – az egyelőre nem létező pénzügyi autonómia részeként – az önkormányzati döntéshozó testületre, vagyis a helyi tanácsra kellene bízni, hogy milyen, a helyi közösség szempontjából lényeges megemlékezéseket, kiadványokat támogatnak. Ne Bukarestből mondják meg, hogy Székelyudvarhelyen, Kolozsváron vagy épp Szatmárnémetiben mire emlékezzünk, s mire költhetjük el a forrásokat! Az EMSZ parlamenti képviselőjeként eddig sem támogattam az ilyen típusú törvényeket és ezután sem fogom” – jelentette ki Zakariás Zoltán.

Az EMSZ elnöke hozzátette: döntésében az is közrejátszott, hogy Iuliu Maniu politikai személye meglehetősen ellentmondásos, hiszen miközben 1918 után Erdély különleges státuszát támogatta, csakhamar belesimult a bukaresti, központosító rezsimbe, 1930-ban – államcsíny útján – elősegítette II. Károly visszatérését, mely 1938-ban királyi diktatúrához vezetett, egyes történészek szerint pedig fellelhetők olyan források, amelyek arról tanúskodnak, hogy Iuliu Maniu részt vett az egyik Maniu-gárda indulásában, illetve az adományozók sorában is feltűnt. „Ha túlzás is azt állítani, hogy az 1944 őszén bekövetkezett magyarellenes erőszakhullámért és a nevével fémjelzett önkéntes, félkatonai szervezetek rémtetteiért felelőssé tehető, az 1945 utáni kemény kiállása a kommunista berendezkedés ellen pedig vitathatatlan, meggyőződésem, hogy egy ellentmondásokkal terhelt politikai pályát magáénak tudó személyiségről emlékévet elnevezni nem bölcs dolog, hiszen az csak ellentéteket szíthat” – jelentette ki Zakariás Zoltán.