Az Erdélyi Magyar Szövetség Maros megyei szervezetének január 19-i megalakulását követően döntő fontosságúnak érezzük, hogy első nyilvános megszólalásunk a március 10-i Székely Szabadság Napjára való mozgósítás jegyében történjen.

Az EMSZ életre hívását – ezáltal pedig az erdélyi magyar nemzeti tábor sikeres egyesítését – követően továbbra is következetesen kiállunk azokért az elvekért, melyeknek képviseletére vállalkoztunk. Fontosnak tartjuk, hogy az olyan kiemelt jelentőségű és az önrendelkezési küzdelmünket napirenden tartó megmozdulásunkon, mint amilyen a Székely Szabadság Napja is, együttesen tudjunk megnyilvánulni és erőt felmutatni minden jóhiszemű székely-magyar emberrel.

Annak érdekében, hogy bebizonyítsuk, nem valakik ellenében, hanem közös jólétünkért munkálkodunk, fontos kihangsúlyoznunk: meggyőződéssel valljuk, hogy Székelyföld területi autonómiája nem csupán az itt élő székelyeknek, hanem a románságnak is előnyére válna. Ahogy a nemzet miniszterelnöke fogalmazott: „velünk azok is jól járnak, akik nem ránk szavaztak”. Kívánhat-e többet egy szorgalmas nép annál, minthogy saját tehetsége és elvégzett munkája alapján ítéltessék meg? Erdély talán legzordabb részét műveljük meg, gyarapítjuk anyagi és kulturális javaiban, ezzel is bizonyítva azt a ragaszkodást és őszinte szeretetet, melyet szülőföldünk iránt érzünk.

„A kő marad” – írja az erdélyiség gondolatát oly pontosan megfogalmazó Wass Albert, s vele együtt valljuk mi is: jövőnket itthon, szülőföldünkön tervezzük, s megmaradásunkért vívott békés harcunkhoz hívjuk segítségül Maros megyéből mindazokat, akik támogató jelenlétükkel kívánják erősíteni autonómiaküzdelmünket március 10-én, a Székely Szabadság Napján.

Az Erdélyi Magyar Szövetség Maros megyei elnöksége