Szerda délben egy Nagyváradon szervezett sajtótájékoztató keretében Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Szövetség ügyvezető elnöke és Boros Dávid, az EMSZ székelyhídi önkormányzati képviselője ismertette a Székelyhíd városához tartozó települések lakóinak rendkívül nehéz helyzetét.
Elhangzott: amellett, hogy Bihar megye északi része munkahelyhiánnyal küzd, és az itt működő kevés vállalkozó is jóval alacsonyabb béreket kínál, mint Nagyváradon, az önkormányzatokhoz tartozó közszolgáltatások – a lakosság számára kedvezőtlen üzemeltetési szerződések miatt – rossz minőségük és magas áruk miatt folyamatos elégedetlenség forrásai. Például Székelyhídon a vízdíj és a csatornadíj együttesen 15,5 lej köbméterenként, ami magasabb, mint Nagyváradon, azzal a különbséggel, hogy a Székelyhídon szolgáltatott víz nem iható. A hulladékszolgáltatásért egy négytagú család helyi adó formájában 92 lejt fizet havonta, míg ugyanez Nagyváradon – ahol a kukák chipes azonosítóval vannak ellátva – ritkán haladja meg a 30 lejt.
Mindezen felül az önkormányzat pénzéhsége miatt az RMDSZ helyi tanácsosai tavaly év végén illegálisan próbálták megemelni a helyi adókat és illetékeket azáltal, hogy megszüntették a C és D adóövezeteket, vagyis az alacsonyabb adózásúakat. A lakosság általános felháborodása nyomán ebben a hónapban az önkormányzati testület kénytelen volt visszaállítani az eredeti adózási rendszert, a városvezetők pedig nyilvánvalóan hamis magyarázattal próbálták leplezni a történteket, azt állítva, hogy „csupán a polgármesteri hivatal számítási hibájáról” volt szó – számolt be Boros Dávid.
Csomortányi István ezután bemutatott egy tipikus székelyhídi esetet, amely Béres Attilához kötődik. Ő a még hivatalban lévő polgármester, Béres Csaba testvére, az RMDSZ önkormányzati képviselője, valamint az AVE BIHOR KFT műszaki igazgatója – annak a cégnek, amely a hulladékszolgáltatást végzi a településen. Béres Attila 2020 óta súlyos összeférhetetlenségi helyzetben van, ugyanis önkormányzati képviselőként megszavazott minden, a hulladékgazdálkodásra vonatkozó határozatot (egyes esetekben az ülések elnökeként is szerepelt, sőt felszólalásaival is támogatta az előterjesztéseket), miközben a szolgáltató cég nevében is ő írta alá a szerződést. Ráadásul több alkalommal valótlan nyilatkozatokat tett, ugyanis érdekeltségi bevallásaiban egyszerűen nem tüntette fel, hogy műszaki igazgatóként dolgozik annál a cégnél, amelynek az önkormányzat csak a hulladékszolgáltatási díjakból évente körülbelül 1,5 millió lejt fizet ki. Ez az összeg a helyi költségvetési adatokból következtethető ki, mivel az önkormányzat honlapján nem szerepelnek ezek a kiadások, és a képviselők sem kaptak pontos tájékoztatást a kifizetések részleteiről.
Az ügynek büntetőjogi jelleg is van, ha megvizsgáljuk a hulladékszolgáltatás rendkívül magas díjából befolyó összegeket. Mivel ezt az összeget háztartásonként és személyenként számolják fel, a következő számítás adódik: Székelyhíd lakossága körülbelül 11 500 fő, ezt megszorozva a személyenkénti 23 lejes havidíjjal és 12 hónappal, a lakosságtól származó bevételnek el kellene érnie a 3,17 millió lejt, amelyhez még hozzáadódnak a jogi személyektől beszedett díjak, amelyek mértéke legkevesebb havi 63,7 lej adózónként.
Összességében tehát a lakosság és a vállalkozások által befizetett hulladékszolgáltatási díjakból körülbelül 4 millió lejnek kellene befolynia, miközben a szolgáltató cég csupán 1,5 millió lejt kap meg belőle. A különbözet sorsa ismeretlen, de biztosan nem a lakosság javára alkalmazott kedvezményekből ered, és csak részben magyarázható azzal, hogy az önkormányzat képtelen teljes mértékben behajtani ezt a díjat – hiszen ez azt jelentené, hogy a lakosság kevesebb mint 40%-a fizeti ki a szolgáltatás árát. Felmerül tehát a kérdés: hol van a hiányzó összeg, amelyet nagy valószínűséggel beszedtek, mégsem került végül a szolgáltató számlájára, így ez közös kára a lakosságnak és a hulladékgazdálkodási cégnek?
„Valójában így néz ki egy az RMDSZ által példásnak nevezett önkormányzatok közül, miközben a magát érdekképviseletnek nevező párt néhány héttel ezelőtt még agresszív választási kampányt folytatott a bukaresti államapparátus hibáit kritizálva, és a „többet a polgárnak, kevesebbet az államnak” jelmondatot szajkózva. Miután a városvezetés a vázolt ügy kapcsán letett beadványra (amelyet csatoltunk) nem volt hajlandó érdemben válaszolni, a nyilvánosság előtt várjuk a még hivatalban lévő székelyhídi városvezetés magyarázatát: hol van az emberek pénze, kezdeményeznek-e hivatalos vizsgálatot az erősen korrupciógyanús ügyben, illetve meddig kívánják még a polgármester testvérét funkcióban tartani?” – zárta gondolatait Csomortányi.