Az úzvölgyi magyar honvédtemetőben tavaly román állami segédlettel, a legszégyenletesebb módon és a kegyeletsértés eszközeivel végrehajtott tömeges magyarellenes provokáció az elmúlt három évtized legsúlyosabb hasonló cselekménye. A tragikus emlékű marosvásárhelyi pogrom óta közösségünk nem szenvedett el hasonló megaláztatást. Mára egyre világosabban látszik, hogy a 2019-es európai parlamenti választások hajrájára kitervelt eset lezárta Bukarest magyarokkal kapcsolatos nemzetközi kirakatpolitikáját. Ugyanakkor az Úz-völgyében történtek egyfajta főpróbává is váltak, hiszen az is kiderült számunkra, a világra szóló botrány és jogtiprás ellenére is valamennyi, más emberjogi esetekkel kapcsolatban oly hangos nemzetközi fórum néma maradt.

Tényként könyvelhetjük el, hogy az elkövetők, a szervezők nem csupán az elmúlt egy évet úszták meg felelősségre vonás nélkül, hanem több mint biztos, hogy a jövőben sem vár rájuk semmilyen büntetés, ehelyett modernkori román nemzeti hősökként vonhatják ki magukat továbbra is az ország törvényei alól.

Ezt láthattuk a napokban is, amikor a tavalyi eset elkövetői büntetés és akadályoztatás nélkül szervezhettek ismét „megemlékezést” hősi emlékhelyünkön. Miközben a magyarság a fennálló járványügyi korlátozások miatt példás önfegyelemmel viseli, hogy legfontosabb egyházi és közösségi eseményén, a csíksomlyói pünkösdi búcsún idén nem vehet részt, a bukaresti főhatalom ismét kettős mércével mér, és cinkos módon, közbeavatkozása elmulasztásával bátorítja az újabb, a román ortodox egyház és a dormánfalvi önkormányzat segítségével korábann nyilvánosan meghirdetett magyarellenes eseményt. Hogyan is fest a kettős mérce 2020 Romániájában? A csíksmolyóiak pünkosdszombaton kirívó és zavaró karhatalmi mozgósítást tapasztalhattak, azzal együtt is, hogy a szervező egyházi és világi intézmények korábban félreérthetetlenül leszögezték: a híveket az otthonmaradásra kérik.

Ahogyan egy évvel korábban is tettük az akkori bűncselekmények kapcsán, a mostani, a járványügyi megkötésekre fittyet hányó cselekmények kapcsán is büntetőfeljelentést teszünk.

Tisztában vagyunk azzal, hogy ahogyan az egy évvel korábbi esetet is következmények nélkül hagyták a hatóságok, ettől eltérő eredményre ezúttal sem számíthatunk. Ugyanakkor kötelességünk a szükséges eljárások kezdeményezésével újból és újból megmutatni, hogy a romániai hatóságok a magyar közösséget ért sérelmek kapcsán általános érvénnyel, az élet majd minden területén és folyamatosan kettős mércével mér.

Egyúttal emlékeztetünk arra, hogy ez év március elején kaptuk kézhez a moinesti bíróság ügyészeinek egy évvel ezelőtti feljelentésünkre adott válaszát, melyben tudatták, a nyomozást bűncselekmény hiányában lezárták, továbbá az indoklás szerint a „Ki a magyarokkal az országból!” és az ehhez hasonló jelmondatok skandálása nem minősül uszításnak és nem bűncselekmény.

Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke

Mezei János, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke, a Magyar Polgári Párt elnöke