Marosvásárhely elmúlt két évtizedének legfontosabb közéleti teljesítménye volt a várost 2020-ig vezető Florea-klán leváltása. Még inkább értékes eredmény ez akkor, ha arra gondolunk, hogy legalább részben sikerült meghaladni az etnikai törésvonalak szabta bénultságot, és joggal mondható el, hogy Soós Zoltán polgármesterré választása egyformán volt érdeke és sikere a város valamennyi nemzeti közösségének.

A helyi rendszerváltás Marosvásárhely valamennyi polgárának közös értéke. Ennek fényében minden, az új közigazgatás részét képező és az új döntéshozó által elkövetett tévedés, mulasztás, vagy épp szándékosan – akár a személyes haszonszerzés céljával – elkövetett károkozás valamennyi vásárhelyi polgár közös jövőjét veszélyezteti, és növeli annak az esélyét, hogy a múlt és a meghaladni kívánt, korábbi módszerek, valamint a közpénzkezelési gyakorlatok visszatérjenek.

Éppen ezért érthetetlen számunkra, hogyan volt lehetséges az, hogy a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal részéről nem is egy, hanem jelenlegi ismereteink szerint már két olyan tanulmányt rendeltek meg (a helyi kulturális- és a sportélet kapcsán), amelyek eredményeként szégyenteljes és botrányos munkák születtek. Szomorú és jellemző, hogy ha a helyi sajtó fel nem figyel ezekre, bizonyára súlyos százezrek kerültek volna kifizetésre a város kasszájából.

A tárgyi tévedések, ordas ostobaságok és semmitmondó általánosságok sokasága alkotta, a 2023-2030-as időszakra készített városi sport- és kulturális stratégia két olyan dokumentum, amelyeket az EuroTop Consulting Kft. szerződött le 2022 decemberében – vagyis év végén, amikor a városi költségvetésben még bennmaradt pénzeket gyorsan el kellett költeni –, érdekes módon azonos összegekért (darabjait 141.491 lejért), és bizonyára nem véletlenül, a már említett RMDSZ-közeli „tanácsadó” cég kapta a megbízásokat.

Az adófizetők semmibevételének teteje Portik Vilmos arcpirító viselkedése. Az alpolgármester a sajtó kérdésére az első tanulmány kapcsán még azzal védte a mundér becsületét, hogy a tanulmány „nem végleges”, illetve az „csak munkaváltozat”. Ugyanakkor az érthető közfelháborodás nyomán a saját, nagy erőráfordítással gondozott közéleti oldalán, minden egyéb komolyanvehető magyarázat nélkül, mintha a kultúráért felelős alpolgármesterként semmilyen felelőssége nem lenne, rövid, száraz közlést osztott meg, miszerint szerződést bontanak a „tanácsadó” céggel. Magyarán: lebukás van, felelős és bocsánatkérés nincs.

Számunkra a továbbiakban is kérdés marad, hogy személyesen ki volt ezeknek a tanulmányoknak a megrendelője, ki ellenőrizte le, hogy a szerződött cégnek vannak-e szakmai tapasztalatai, referenciái és megfelelő szakértői a munka elvégzéséhez, illetve – miután nyilvánvaló, hogy a közreadott fércművek elkészítése a töredékébe sem került a közel 300 ezer lejes szerződött árnak – a jelentős összeg kinek a zsebében landolt volna?

Az említett alpolgármester adófizetőket semmibe vevő viselkedésével kapcsolatban pedig meg kell állapítanunk: a 2020-as marosvásárhelyi rendszerváltás folytatását és a közvetlenül is közösségi felhatalmazást kapott Soós Zoltán polgármester sikerességét veszélyezteti az, aki ugyan csapaton belül van, de a bukott Florea-féle hozzáállást és módszereket hozza vissza. Ezzel ugyanis azt segíti elő, hogy a küszöbön álló újabb helyi választás a város javát akaró erők vereségével záruljon.

Meggyőződésünk, hogy Marosvásárhely nem lehet ismét a közpénzek körüli mutyizások, a felelősnélküliség, a pártos haveri érdekcsoportok és családi dinasztiák városa. Ennek fényében (és a vásárhelyiek érdekében) Portik Vilmosnak érdemes lenne megfontolnia felelőssége nyílt felvállalását, valamint alpolgármesteri mandátumának visszaadását.

Az Erdélyi Magyar Szövetség Maros megyei szervezete