Ötezer euró kártérítést követel Csomortányi Istvántól a Bihar megyei RMDSZ és Szabó Ödön két, az észak-bihari vízszolgáltató működését bíráló videó miatt – jelentette be az Erdélyi Magyar Szövetség országos elnökhelyettese szeptember 22-i kolozsvári sajtótájékoztatóján. Az EMSZ politikusa valamennyi állítását fenntartja, és továbbra is az érmelléki folyók szennyezésének megszüntetését, valamint az állítása szerint el nem végzett szennyvíztisztításért beszedett díjak visszafizetését követeli. Csomortányi elmondta: a per minden lehetséges részletét nyilvánosságra hozza, és a továbbiakban is számonkéri az RMDSZ politikai felelősségét. 

Az EMSZ kolozsvári székházában, kedden délben tartott sajtótájékoztatón Csomortányi István elmondta: a Bihar megyei RMDSZ és annak ügyvezető elnöke, Szabó Ödön a közéleti oldalán május 10-én és június 5-én közzétett videói miatt indított ellene polgári pert. A felperesek az általuk rágalmazónak tartott kijelentésekre hivatkozva kérnek ötezer euró kártérítést. Kifogásolják, hogy Csomortányi a vízszolgáltatót az RMDSZ által létrehozott és irányított cégként jellemezte, valamint azt a kijelentését is, hogy az érmelléki RMDSZ-t „csalók vezetik”. Az elnökhelyettes hangsúlyozta: közéleti oldalán rendszeresen fogalmaz meg kritikát az RMDSZ döntéseivel kapcsolatban. Bírálatainak jelentős része azért érint RMDSZ-es politikusokat, mert elsősorban ők töltenek be vezető és döntéshozói tisztségeket, így a kifogásolt döntésekért is őket terheli a felelősség. Csomortányi példátlannak nevezte, hogy egy magyar politikai szereplő ilyen módon, kártérítési perrel lépjen fel egy másik közéleti szereplő véleménynyilvánításával szemben. „Nyilván minden állításomat fenntartom” – szögezte le az EMSZ elnökhelyettese. 

A konfliktus hátteréről szólva Csomortányi az Észak-Bihari Vízszolgáltató működésével kapcsolatos, szerinte tömeges lakossági panaszokat ismertette. A szolgáltatás színvonalát rendkívül gyengének minősítette, és arra hívta fel a figyelmet, hogy az önkormányzatok honlapjain és Facebook-oldalain is számos kifogás olvasható, különösen a nyári időszakban. Mint felidézte, az idei tavaszon oknyomozó újságírók is foglalkozni kezdtek azzal a helyben már ismert problémával, hogy a szolgáltató részben vagy teljes egészében tisztítatlanul engedi a kezelésére bízott szennyvizet a Berettyóba és az Érbe. Az ügyről az Átlátszó és több más sajtóorgánum is beszámolt, majd a román nyelvű országos sajtó jelentős része is átvette a történetet. Csomortányi a sajtóban megjelent információkra hivatkozva közölte: a Környezetvédelmi Őrség és a Körösök Vidéke Vízügyi Igazgatóság eddig összesen több mint egymillió lej bírságot szabott ki a szolgáltatóra a szennyezések miatt. Az érintett települések között Szalacsot, Székelyhidat, Diószeget és Szalárdot nevezte meg; ezek együttesen több mint húszezer ember lakóhelyét jelentik. Szerinte a hatósági szankciók is mutatják, hogy a felvetések súlyát nem lehet újságírói túlzásként elintézni. Az EMSZ elnökhelyettese a környezetszennyezés mellett a lakossági számlázás ügyét is kifogásolta. Állítása szerint a szolgáltató azokon a településeken is felszámítja a szennyvíztisztítás díját, ahol a hatóságok által is igazolt módon nem végzi el a tisztítást. Elmondása szerint minden szolgáltatott köbméter víz után akár 6 lej 68 banit számláznak ki szennyvíztisztítás címén. Úgy értékelte, hogy ezzel több ezer háztartástól szednek be pénzt egy el nem végzett szolgáltatásért, ami szerinte pénzügyi visszaélést is jelent. „Konkrétan azt követeltem a szóban forgó videóban, hogy ezt a csalást fejezzék be, és ezeket az összegeket a lakosságnak fizessék vissza” – idézte fel korábbi felszólítását. Hozzátette: különösen elfogadhatatlannak tartja, hogy egy elszegényedett, nehéz helyzetű kistérség lakosságát ilyen, megítélése szerint jogtalan terhekkel sújtsák. 

Csomortányi részletesen kitért arra is, miért tartja megalapozottnak az RMDSZ politikai felelősségének felvetését. Ismertetése szerint a vízszolgáltatót 2015-ben huszonkét, akkor RMDSZ-es vezetésű önkormányzat hozta létre, és valamennyi települést RMDSZ-es polgármester képviselte az alapításhoz kapcsolódó jogi eljárásokban. Szerinte huszonkét, azonos politikai hátterű polgármester közös döntését nem lehet véletlen egybeesésként bemutatni vagy az RMDSZ politikai döntéseitől függetleníteni. Az elnökhelyettes különbséget tett a cég jogi alapítói és a politikai felelősség között. „Nyilván a kistérségi társulás által létrehozott cég esetében a cég hivatalos irataiban az RMDSZ nem szerepel létrehozó félként, mert nincsen ilyen jogi minősége, nem is lehet. De attól még a politikai felelősség és a döntés az övék. És hogyha ez alól ki akarnak bújni, akkor ezt nem fogjuk engedni” – fogalmazott. A jelenlegi irányításról szólva elmondta: a döntéseket ma is az érintett önkormányzatok képviselői, illetve delegáltjai hozzák meg. 

Bár az RMDSZ az elmúlt években néhány település vezetését elveszítette, Csomortányi ismertetése szerint a cég részvényeinek 96 százaléka továbbra is RMDSZ-es vezetésű önkormányzatok tulajdonában van. A PSD-s, PNL-s és EMSZ-es vezetésű önkormányzatok együttes részesedése ezzel szemben nagyjából 4 százalék. Álláspontja szerint a döntési súlyok ilyen aránya mellett nem lehet elhárítani az RMDSZ felelősségét arra hivatkozva, hogy a tulajdonos önkormányzatok politikai háttere vegyes. Kifogásolta, hogy a felperesek szerinte egyszerre vitatják a cég politikai kötődését és hivatkoznak annak vegyes politikai hátterére, miközben nem ismertetik a részesedések arányát, illetve azt, hogy az alapításkor valamennyi érintett önkormányzat RMDSZ-es vezetés alatt állt. Ezt a bíróság félrevezetésére alkalmas érvelésnek minősítette. Hozzátette: a regionális vízszolgáltatók önkormányzati társulásokra épülő modellje más, RMDSZ vezette térségekben, így Háromszéken és Hargita megyében is ismert, az egyes szolgáltatók teljesítménye azonban eltérő lehet. 

A „csalók vezetik” kijelentéssel kapcsolatban Csomortányi azt kérte az RMDSZ-től, adjon más, érdemi meghatározást arra az általa kifogásolt gyakorlatra, amikor több ezer embernek, illetve háztartásnak kiszámláznak egy szolgáltatást, amelyet a valóságban nem végeznek el. Jelezte: ha az RMDSZ erre olyan magyarázatot tud adni, amelyben nem szerepel a csalás fogalma, azt kész megismerni és közzétenni. 

A peranyag ismertetésekor arra is kitért, hogy az egyik kifogásolt videó 104 ezer megtekintést, 1600 reakciót és 567 megosztást ért el. Elmondása szerint a kereset azt is sérelmezi, hogy a reakciók és hozzászólások elsöprő többsége az RMDSZ-re nézve negatív, sértő vagy kritikus volt. „Hát egy ilyen helyzetben mit várnak? Dicséretet?” – tette fel a kérdést Csomortányi. Az elnökhelyettes különösen visszatetszőnek nevezte, hogy beszámolója szerint a felperesek a megítélni kért kártérítést pernyertesség esetén a Bihar megyei kórházban daganatos betegséggel kezelt gyermekek javára ajánlanák fel. Kifogásolta, hogy beteg gyermekeket vonnak be egy politikai vitába, és úgy fogalmazott: nem helyes jótékonysági vállalással igazolni egy ilyen pert. „Ha az RMDSZ jótékonykodni akar, akkor azt megteheti, van rá kerete. Nem kellene egy ilyen alávaló pert gyakorlatilag ezzel szentesíteni” – mondta. 

Csomortányi megerősítette korábbi vállalását: minden lehetséges részletet nyilvánosságra hoz, és beszámol az ügyhöz kapcsolódó eseményekről, valamint a tárgyalásokról. A keddi sajtótájékoztatóval is ezt az átláthatóságot kívánta biztosítani. 

A politikus szerint az ügy túlmutat az egyes kijelentések miatt indított kártérítési peren: az RMDSZ kritikához való viszonyáról is szól. Úgy látja, a szövetség vezetői érdemi válaszok helyett egyre gyakrabban a bírálatok hangnemét kifogásolják, etikátlannak vagy tisztességtelennek minősítik azokat, most pedig peres eljárással lépnek fel. Elmondta, hogy több megyében is ilyen reakciókat tapasztal. Szerinte az RMDSZ-nek azzal kellene szembenéznie, miért vált ilyen élessé a vele szembeni kritika. 

Csomortányi az erdélyi magyarság képviseletének szinte teljes kisajátításával és a választók sorozatos félrevezetésével vádolta az RMDSZ-t. Felidézte: az RMDSZ azt ígérte, hogy több marad a polgároknál és kevesebb jut az államnak, továbbá megvédi a lakosságot az adóemelésektől és az energiaárak növekedésétől. Álláspontja szerint az RMDSZ ezeket a vállalásokat nem teljesítette, ezért a vezetőinek a bírálóik kioktatása helyett a saját döntéseikkel és ígéreteikkel kellene elszámolniuk. 

Az EMSZ és az RMDSZ kapcsolatáról szólva Csomortányi kijelentette: az RMDSZ az Erdélyi Magyar Szövetséggel szemben sem járt el tisztességesen. Állítása szerint a két szervezet között 2024-ben létrejött választási megállapodást az RMDSZ rögtön annak megkötése után megszegte. „Nekünk is éppen úgy hazudtak, mint a választóknak” – fogalmazott. Csomortányi világossá tette: a per nem fogja visszatartani a további nyilvános bírálatoktól. „Úgyhogy ezek után azt gondolom, hogy nem a magas lóról kellene leszólni, fenyegetőzni, etikáról beszélni, meg perelni, hanem szembenézni azzal a ténnyel, hogy ez így tovább nem mehet. És szokjanak ahhoz hozzá, hogy igenis vannak olyanok, akik ezeket a kritikákat megfogalmazzák és el fogják mondani és nem lehet befogni a szájukat” – zárta sajtótájékoztatóját az EMSZ országos elnökhelyettese.