Tagadhatatlan tény, hogy az országot megbénító gazdasági, politikai és erkölcsi válság kialakulásáért a felelősséget elsősorban azok a pártok és vezetőik viselik, akik sorozatban voltak részesei olyan kormányoknak, amelyekben választási ígéreteikkel ellentétben, a lakosság mindennapi gondjainak megoldása helyett, saját politikai előjogaik biztosítása érdekében a fennálló, korrupt és pazarló államapparátus változatlanul való megtartásán dolgoztak.
A következmények katasztrofálisak. Súlyosságukat az elszabadult költségvetési kiadások és a megállíthatatlanul növekvő államadóság mellett a polgárok általános reményvesztettsége, és a „már minden mindegy”, illetve a „minél rosszabb, annál jobb” választói lélektani állapot adja, amely miatt soha nem látott számú szavazatra (köztük, sajnos, nem kevés magyar voksra) számíthat a szélsőséges és magyarellenes pártok fő jelöltje, George Simion.
Kijelenthető: számunkra az idei, megismételt államelnökválasztás legfőbb kérdése, hogy a szélsőségesek jelöltjével szemben (aki minden jel szerint biztos befutó) a második választási fordulóba való bejutásra valós eséllyel rendelkező három másik jelölt (Crin Antonescu, Victor Ponta, Nicușor Dan) közül mi magyarok melyiket támogassuk, és azt hogyan segítsük győzelemre?
A kérdés eldöntése érdekében emlékeztetünk: a mai napon, éppen 13 évvel korábban, 2012. április 27-én buktatta meg az akkor USL néven jegyzett PNL-PSD szövetség Mihai Răzvan Ungureanu kormányát, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar karának létrehozása miatt. Akkor a PNL elnöke az a Crin Antonescu volt, aki most az RMDSZ atyai gyámsága alatt kifogyhatatlan kelléktári mosollyal turnézza végig a korábban még létezésében is tagadott Székelyföld városait. Azt sem feledhetjük, hogy közösségünk majdnem egy évszázados anyanyelvű orvosképzésének másik ellehetetlenítője, a PSD akkori elnöke, Victor Ponta volt. Mindkettejük esetében hosszasan idézhetnénk a közösségi jelképeinket és történelmi régióinkat támadó nyilatkozatokat is, ahogyan azt sem felejthetjük el, hogy mindkét jelölt tankönyvi példája lehetne az országot nyomorba döntő, hazudozó, gátlástalan és tisztességtelen politikusának. Számunkra egyértelmű: kutyából nem lesz szalonna, és nem létezik olyan választási ígéret vagy hízelgő mondat, amely miatt Crin Antonescut vagy Victor Pontát támogathatnánk.
Meggyőződésünk, hogy az erdélyi magyar közképviseletben amúgy is megrendült választói bizalmat csak tovább mélyítik azok, akik a pillanatnyi politikai haszon érdekében eltagadják a múltat, félrevezetik a választókat és nem beszélnek egyenesen az államelnök-jelöltek magyarellenes előéletéről.
A valós győzelmi eséllyel rendelkező jelenlegi bukaresti főpolgármesterrel, Nicușor Dannal minden bizonnyal számos világnézeti kérdésben nem értünk egyet. Ami azonban összeköthet, az az önkormányzatok fontosságában és közösségépítő erejében való meggyőződés. Abban is egyetértünk az erdélyi születésű független jelölttel, hogy véget kell érnie a korrupció, a pazarlás és az eddigi vezető pártok visszaéléseinek korszakának.
Összegzésképpen arra kérjük közösségünk tagjait, hogy vegyünk részt a május 4-i államelnök-választáson, akadályozzuk meg a szélsőséges erők hatalomszerzését, ne engedjük, hogy a múlt emberei ismét félrevezessenek, és adjunk bizalmat a valós változásnak!
Az Erdélyi Magyar Szövetség Országos Elnöksége