Újabb botrány Székelyhídon. Hol az emberek pénze?

Szerda délben egy Nagyváradon szervezett sajtótájékoztató keretében Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Szövetség ügyvezető elnöke és Boros Dávid, az EMSZ székelyhídi önkormányzati képviselője ismertette a Székelyhíd városához tartozó települések lakóinak rendkívül nehéz helyzetét.

Elhangzott: amellett, hogy Bihar megye északi része munkahelyhiánnyal küzd, és az itt működő kevés vállalkozó is jóval alacsonyabb béreket kínál, mint Nagyváradon, az önkormányzatokhoz tartozó közszolgáltatások – a lakosság számára kedvezőtlen üzemeltetési szerződések miatt – rossz minőségük és magas áruk miatt folyamatos elégedetlenség forrásai. Például Székelyhídon a vízdíj és a csatornadíj együttesen 15,5 lej köbméterenként, ami magasabb, mint Nagyváradon, azzal a különbséggel, hogy a Székelyhídon szolgáltatott víz nem iható. A hulladékszolgáltatásért egy négytagú család helyi adó formájában 92 lejt fizet havonta, míg ugyanez Nagyváradon – ahol a kukák chipes azonosítóval vannak ellátva – ritkán haladja meg a 30 lejt.

Mindezen felül az önkormányzat pénzéhsége miatt az RMDSZ helyi tanácsosai tavaly év végén illegálisan próbálták megemelni a helyi adókat és illetékeket azáltal, hogy megszüntették a C és D adóövezeteket, vagyis az alacsonyabb adózásúakat. A lakosság általános felháborodása nyomán ebben a hónapban az önkormányzati testület kénytelen volt visszaállítani az eredeti adózási rendszert, a városvezetők pedig nyilvánvalóan hamis magyarázattal próbálták leplezni a történteket, azt állítva, hogy „csupán a polgármesteri hivatal számítási hibájáról” volt szó – számolt be Boros Dávid.

Csomortányi István ezután bemutatott egy tipikus székelyhídi esetet, amely Béres Attilához kötődik. Ő a még hivatalban lévő polgármester, Béres Csaba testvére, az RMDSZ önkormányzati képviselője, valamint az AVE BIHOR KFT műszaki igazgatója – annak a cégnek, amely a hulladékszolgáltatást végzi a településen. Béres Attila 2020 óta súlyos összeférhetetlenségi helyzetben van, ugyanis önkormányzati képviselőként megszavazott minden, a hulladékgazdálkodásra vonatkozó határozatot (egyes esetekben az ülések elnökeként is szerepelt, sőt felszólalásaival is támogatta az előterjesztéseket), miközben a szolgáltató cég nevében is ő írta alá a szerződést. Ráadásul több alkalommal valótlan nyilatkozatokat tett, ugyanis érdekeltségi bevallásaiban egyszerűen nem tüntette fel, hogy műszaki igazgatóként dolgozik annál a cégnél, amelynek az önkormányzat csak a hulladékszolgáltatási díjakból évente körülbelül 1,5 millió lejt fizet ki. Ez az összeg a helyi költségvetési adatokból következtethető ki, mivel az önkormányzat honlapján nem szerepelnek ezek a kiadások, és a képviselők sem kaptak pontos tájékoztatást a kifizetések részleteiről.

Az ügynek büntetőjogi jelleg is van, ha megvizsgáljuk a hulladékszolgáltatás rendkívül magas díjából befolyó összegeket. Mivel ezt az összeget háztartásonként és személyenként számolják fel, a következő számítás adódik: Székelyhíd lakossága körülbelül 11 500 fő, ezt megszorozva a személyenkénti 23 lejes havidíjjal és 12 hónappal, a lakosságtól származó bevételnek el kellene érnie a 3,17 millió lejt, amelyhez még hozzáadódnak a jogi személyektől beszedett díjak, amelyek mértéke legkevesebb havi 63,7 lej adózónként.

Összességében tehát a lakosság és a vállalkozások által befizetett hulladékszolgáltatási díjakból körülbelül 4 millió lejnek kellene befolynia, miközben a szolgáltató cég csupán 1,5 millió lejt kap meg belőle. A különbözet sorsa ismeretlen, de biztosan nem a lakosság javára alkalmazott kedvezményekből ered, és csak részben magyarázható azzal, hogy az önkormányzat képtelen teljes mértékben behajtani ezt a díjat – hiszen ez azt jelentené, hogy a lakosság kevesebb mint 40%-a fizeti ki a szolgáltatás árát. Felmerül tehát a kérdés: hol van a hiányzó összeg, amelyet nagy valószínűséggel beszedtek, mégsem került végül a szolgáltató számlájára, így ez közös kára a lakosságnak és a hulladékgazdálkodási cégnek?

„Valójában így néz ki egy az RMDSZ által példásnak nevezett önkormányzatok közül, miközben a magát érdekképviseletnek nevező párt néhány héttel ezelőtt még agresszív választási kampányt folytatott a bukaresti államapparátus hibáit kritizálva, és a „többet a polgárnak, kevesebbet az államnak” jelmondatot szajkózva. Miután a városvezetés a vázolt ügy kapcsán letett beadványra (amelyet csatoltunk) nem volt hajlandó érdemben válaszolni, a nyilvánosság előtt várjuk a még hivatalban lévő székelyhídi városvezetés magyarázatát: hol van az emberek pénze, kezdeményeznek-e hivatalos vizsgálatot az erősen korrupciógyanús ügyben, illetve meddig kívánják még a polgármester testvérét funkcióban tartani?” – zárta gondolatait Csomortányi.

Megosztás