Jubileumi közgyűlésre ült össze a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma (KEF) Orosházán, ahol tíz évvel ezelőtt alakult meg a Kárpát-medencei magyar gazdatársadalom összefogásának intézményesítéséért létrehozott fórum. A tanácskozáson jelen volt Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) ügyvezető elnöke, Mátis Jenő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) országos alelnöke, a szervezet Gazdasági és Vidékfejlesztési Szakbizottságának elnöke, valamint Hupka Félix, az EMGE Szövetség elnöke.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a KEF elnöke köszöntőjében kiemelte, a KEF mintaprojektté vált, amelynek a Kárpát-medencei gazdatársadalom megőrzése a fő célja, valamint az, hogy közösen fel tudjanak nőni a kor kihívásaihoz. A NAK jogszabályban is rögzített kötelezettsége együttműködni a határon túli gazdaszervezetekkel; a KEF tagszervek programjaikhoz és rendezvényeikhez kamarai és kormányzati támogatásban is részesülnek. A fórumon lehetőség nyílik a problémák közös megbeszélésére, viták lefolytatására, a megoldások kidolgozására – részletezte. Győrffy Balázs megjegyezte, az agrártárca az elmúlt évtizedben egyértelmű tanújelét adta annak, hogy komolyan gondolja a magyar-magyar összefogást, erre példa a KEF támogatása mellett a külhoni falugazdász hálózat működtetése is. Győrffy Balázs szerint az elmúlt tíz év rácáfolt arra a vélekedésre, miszerint a gazdák nem képesek hosszú távon együttműködni; egyúttal reményét fejezte ki, hogy a kiváló kapcsolat a következő száz évben is fennmarad. A magyarországi agrártárca már a KEF 2013. május 3-i alakuló ülésen is képviseltette magát (miként az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is), a mostani jubileum alkalmából pedig jelen volt és felszólalt dr. Ökrös Oszkár nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár, valamint Mészáros Balázs, a tárca Kárpát-medencei Együttműködések Főosztályának vezetője is. Ökrös Oszkár köszöntőjében méltatta a szervezet tízéves építő, értékteremtő munkáját, amelynek eredményeképpen mára a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma egy jól szervezett, cselekvőszakmai ernyőszervezetté vált, mely lehetőségeket, kapcsolatrendszert, biztonságot nyújt az alá tartozó Kárpát-medencei gazdaszervezetek számára.
Csomortányi István felszólalásában hangsúlyozta: az EMGE Szövetség tagszervezetei továbbra is folytatják szerteágazó tevékenységüket, így folyamatosan megszervezik a különböző, szakmai rendezvényeiket, valamint a rendszerint nagy népszerűségnek örvendő termelői vásárokat is. „Az erdélyi magyar gazdákat a bukaresti kormány cserben hagyta, s ennek egyik szomorú példája az, hogy a tavalyi aszály okozta károk megtérítésére szánt összegek nemcsak nehezen érkeznek meg, hanem messze el is maradnak a szükséges mértéktől, számos gazdálkodó megélhetését sodorva ezzel egyre kilátástalanabb helyzetbe. Ugyanakkor a fiatal gazdák támogatására kiírt pályázat szabályzata is elfogadhatatlan, hiszen az döntően a magyar lakossággal nem rendelkező, hegyvidéki területeket juttatja előnyhöz. Ez alól csak Hargita és Kovászna megye jelent szerencsés kivételt, ám a további, magyarok által lakott térségek gazdái lényegesen kevesebb eséllyel pályázhatnak” – mutatott rá Csomortányi.
Mátis Jenő, aki egyben a Magyar Gazdák Egyeztető Fórumának egyik alapítója is, felszólalásában megközönte a házigazdáknak és a szervezet vezetőinek nemcsak a közgyűlés megszervezését, hanem eddigi, érdekérvényesítő és értékteremtő munkájukat is, valamint megemlékezett azokról (így a nemrég elhunyt Répás Zsuzsáról is, aki a Nemzetpolitikai Államtitkárság részéről, az egyeztető fórum megalakulásakor, kézjegyével látta el az alapítónyilatkozatot), akik a fájó veszteség miatt már nem lehetnek a szervezet kötelékében. Mátis Jenő emlékeztetett: az EMNT a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egyik társszervezője, s reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a jelenlévőkkel a tusványosi szabadegyetem keretében is tovább folytathatják majd az egyeztetéseket.
A tanácskozás résztvevői végezetül megvitatták annak a sajnálatos jelenségnek a hatásait is, mely szerint Brüsszel – elhibázott politikát folytatva – olyan EU-n kívüli importoknak kedvez, amelyek hátrányos helyzetbe hozzák a hazai gazdálkodókat. A nem megfelelő szabályozás eredményeként ellenőrizhetetlen előállítású, az Európai Unió határain kívülről érkező termékek árasztják el a tagállamokat, így gyakori eset, hogy az ukrajnai, ismeretlen szerekkel kezelt gabona, baromfi, tojás vagy épp méz tönkreteszi a hazai gazdaságokat.