Négy év kihagyás után a Székelyföld autonómiatörekvéseit két évtizede következetesen képviselő Székely Nemzeti Tanács újra megszervezte március 10-én a székely szabadság napját Marosvásárhelyen. Az eseményen jelen volt és beszédet mondott Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Szövetség ügyvivő elnöke is.

„Ha visszatekintünk az elmúlt 30 évre – és jó alkalmat kínál ehhez az elmúlt népszámlálás – láthatjuk: az elmúlt évszázadban közösségünk legnagyobb számbeli fogyatkozása az utolsó három évtizedben következett be. Az elmúlt 100 esztendő első 70 évében, a királyi Románia, majd a kommunista diktatúra időszakában az erdélyi magyarság lélekszáma stagnált. Ehhez képest az utolsó 30 évben, a viszonylagos szabadság és jólét ideje alatt az erdélyi magyar közösség elvesztette lélekszámának közel 40%-át. Ez olyan drámai fogyás, mely kiállítja az elmúlt 30 év bizonyítványát” – kezdte beszédét Csomortányi István. Az EMSZ ügyvivő elnöke elmondta: az erdélyi magyar közösség számbeli fogyatkozásáról közvitát kell indítani, mely részletekbe menően feltérképezi az okokat. „Most és itt, a székely szabadság napján, ki kell azonban mondani: fogyatkozásunk legfőbb oka, hogy az erdélyi magyarok politikai közképviselete olyan alkut kötött a bukaresti főhatalommal, melynek eredményeként az elmúlt 30 évben valamennyi fontos közösségi követelésünkről lemondtak. A kifárasztás módszere pedig hatásos volt. Mára oda jutottunk, hogy Székelyföld önrendelkezéséről nem beszélnek, miként nem esik szó a román állam által, a mi adónkból fenntartott magyar egyetem kérdéséről, nem beszélnek a marosvásárhelyi orvosi egyetem magyar karáról, valamint a nyelvhasználati és szimbólumhasználati kérdéseinkről sem. Futószalagon érkeznek azok a bírósági határozatok, amelyek jogainkat csorbítják, s ma már az is lehetetlennek tűnik, hogy egy felekezeti fenntartású gimnáziumot normális körülmények között működtessenek” – utalt a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium ügyére. „Az elmúlt 30 év ide vezetett, s épp ezért egyértelműen ki kell mondanunk: a kislépések politikáját zárójelbe kell tenni” – hangsúlyozta Csomortányi. A politikus elfogadhatatlannak nevezte, hogy Romániában a magyar közösség a leginkább kiszolgáltatott anyagilag, s épp Székelyföld az, mely rendre elesik a jelentős beruházásoktól és fejlesztésektől. „Ébresztő, emberek! Ha az előttünk álló 30 évre gondolok, borzasztó jövőképet látok. Ebben a helyzetben világosan kell fogalmaznunk. Számunkra a székely szabadság nem csupán egy üres, politikai szólam. Hisszük és valljuk: vágyott közigazgatási önrendelkezésünk a megoldás a problémáinkra, nem pedig a kijárásos bukaresti politika. Éljen a székely szabadság!” – zárta beszédét Csomortányi István.